A cukorbetegség szemészeti szövődményei
A cukorbetegség világszerte népbetegségnek számít. Cukorbetegségben szív- és érrendszeri, idegrendszeri szövődmények és a veseműködés zavara mellett szemészeti szövődmények is kialakulhatnak. Magyarországon a diabeteses szemfenéki elváltozások okozta látásvesztés a három vezető vaksági ok között szerepel. A vakság megelőzése a beteg, a belgyógyász és a szemész közös feladata. A szűrővizsgálatoknak és kontroll vizsgálatoknak óriási szerepe van vakság megelőzésében. Az időben elvégzett lézer kezeléssel a vakság megelőzhető.
A cukorbetegség, a rendezetlen, ingadozó vércukorszint számos szemészeti panasszal, betegséggel jár.
A fénytörés zavarai
A vércukorszint ingadozása a szemlencse alakját is befolyásolja, emelkedett vércukorszint esetén a beteg rövidlátóvá válik. Amikor a vércukorszint lecsökken, a beteg visszanyerve az eredeti fénytörést távolra ismét jól lát, olvasóképességét azonban elveszíti.
A szemhéjak és a szem elülső részének fokozott gyulladásos hajlama
A cukorbetegség következtében károsodik a szövetek keringése, ezáltal gyakori az árpa, a kötőhártya és szaruhártya gyulladása, a kialakult gyulladás nehezebben múlik el. A szaruhártya baleset következtében kialakult horzsolása is sokkal lassabban gyógyul.
A zöldhályog
A cukorbetegek eleve hajlamosabbak a primer nyitott zugú glaukómára, ezért rendkívül fontos a cukorbetegek rutin szemészeti vizsgálata során a szemnyomás mérés, ezáltal a zöldhályog kizárása.
Szürkehályog
A szürkehályog a szemlencse fényáteresztő képességének csökkenése. Ez kialakulhat anyagcsere betegségek, így a cukorbetegség következtében is. Erre a hályogtípusra jellemző, hogy a szénhidrát anyagcsere rendezését követően korai stádiumban a szürkehályog elmúlhat. Amennyiben nem múlik el, kezelése a szokásos szürkehályogműtét.
A szemfenéki elváltozások – Retinopathia
A cukorbetegség okozta szemfenéki elváltozásokat az orvosi nyelv retinopathianak nevezi. A betegség a szemfenéki keringés károsodása révén alakul ki. Ezeket az elváltozásokat a szemész szemfenék tükrözés során állapíthatja meg.
A cukorbetegség kezdetben a legkisebb ereket, az ún. hajszálereket károsítja. A szemfenéken vizenyő és vérzések jelenhetnek meg, a betegségnek ezt a stádiumát háttérrerinopathiának nevezzük. A háttér retinopathia szemészeti kezelést nem igényel, viszont fontos a szoros megfigyelés, illetve a cukorháztartás sürgős rendezése.
Ha a fenti elváltozások (vizenyő, vérzések) az éleslátás (macula) területén alakulnak ki, azt maculopathianak nevezik. Ez az állapot a látást súlyosan megronthatja.
A hajszálerek jelentős károsodása esetén, a szemfenéki szövetekben jelentősen romlik az oxigén ellátás. A szemfenéken ezért olyan anyagok termelődnek, amelyek kóros erek burjánzását indítják el, ezt nevezik proliferációnak. Kezdeti stádiumban ilyenkor lézerkezeléssel a kóros erek még visszafejleszthetőek.
A proliferatív retinopathianak két súlyos, a látást fenyegető következménye lehet. Az üvegtesti vérzés és az ideghártya leválása. Üvegtesti vérzés akkor alakul ki, ha a fent leírt kóros erek elkezdenek vérezni. Ilyenkor nagyfokú, hirtelen látásromlás alakulhat ki. Kezelése műtéti, az üvegtest eltávolítása és a lézerkezelés elvégzése.
A kóros erek mentén kialakult, folyamatosan zsugorodó kötőszövet az ideghártyát az alapjáról lehúzza, ideghártya leválást hoz létre. Kezelése szintén műtéti, a kóros szövet eltávolítása.
Mikor szükséges cukorbetegség estén szemészorvoshoz fordulni?
A retinopathia minden esetben a magas vércukorszint eredménye. Belgyógyász- diabetológus szakemberrel beállított diétával és gyógyszerekkel megelőzhető, a kialakult betegség a szemorvos által időben végzett lézer kezeléssel esetleg visszafejleszthető. Ezért fontos a cukorbetegek rendszeres szűrővizsgálata.
A cukorbetegség megállapítását követően II. típusú cukorbetegség esetén a diagnózis felállítását követően, I. típusú cukorbetegség esetén 3-5 évvel a diagnózis felállítását követően szükség van rendszeres szemészeti szűrővizsgálatokra. Terhesség esetén minden trimeszterben javasolt a szemfenék vizsgálata.
A szűrővizsgálatok gyakoriságát ezután a szemfenéki eltérések súlyosságától függően a szemészorvos határozza meg. Amennyiben nincsen szemszövődmény ill. enyhe szövődmények esetén évente, súlyosabb esetben ennél gyakrabban van szükség a szemfenék vizsgálatára.
A szemfenék vizsgálata minden esetben pupilla tágításban történik, így lehet a teljes ideghártyát átvizsgálni. A tágítás következtében a látás a tágítás napján és a következő napon távolra és közelre is romlik, tág pupilla mellett a beteg szeme a fényre érzékenyebb lesz. Érdemes erre felkészülni: ebben az időszakban autót nem lehet vezetni, a fényérzékenység miatt érdemes napszemüveget viselni.