A szem idősödéssel járó elváltozásai
Testünk öregedése során megváltozik annak működése, az anyagcseréje lelassul, majd szerkezeti változások alakulnak ki, csökken a regenerálódási hajlama. Maga az öregedés természetes, de kóros folyamatok társulhatnak hozzá különböző betegségeket okozva.
A szem és környéke is változik életünk során. A szemhéjak bőre kinyúlik, bőr kettőzet alakul ki, mely felül a szempillasorra borulva, akár szemhéjcsüngést, látászavart is okozhat. A kötőszövet rostjainak károsodása miatt a szemhéj ki- vagy befordulása következhet be. Tartós fennállás esetén szemszövődményekkel is számolni kell. Ugyanakkor plasztikai műtéttel könnyen megoldható elváltozásokról van szó. Idősebb korban gyakoribbak a szemhéj és környékének tumoros elváltozásai. Ezek eltávolítása célszerű minél kezdetlegesebb állapotban esztétikai és egészségügyi szempontból egyaránt. Rosszindulatú daganatok is előfordulhatnak itt, amelyek időnként csak szövettani vizsgálat segítségével különíthetőek el a jóindulatú elváltozásoktól.
A civilizált társadalmakban egyébként is gyakori szárazszem-szindróma idős korra szinte mindenkit érint. A szempirosodás, szúródás, idegentestérzés, átmeneti homályos látás, de még maga a túlzott könnyezés is lehet ennek a jele. Jól megválasztott, tartósítószermentes műkönny rendszeres, tartós használatával panaszmentessé válhatnak.
A szemlencse alkalmazkodásának csökkenése miatt következik be az ún. öregszeműség, amely miatt átlagosan 40 év felett olvasószemüveg használatára kényszerülünk. Ennek erősségét néhány évente növelni kell, ami természetes folyamat, nem a szem „romlását” jelzi. Távoli korrekciót is igénylő embereknél manapság már multifokális szemüvegek, kontaktlencsék, illetve szembe ültetett multifokális műlencsék az éles látás élményét nyújtják egyszerre több távolságra is.
A lencsében kialakuló homályok miatt a látás szemüveggel egyre kevésbé korrigálható, a színek fakóbbak, a fények zavaróak lehetnek, ún szürkehályog alakul ki. Ennek a korábban rettegett betegségnek megoldása jelenleg csak műtéttel lehetséges. Ma már korszerű, leginkább ultrahangos eljáráson alapuló eszközöket alkalmazva ez kisebb rizikójú, rutin műtétté vált. Az elszürkült lencsét a szemből eltávolítjuk, helyére egy átlátszó, jó látást biztosító műanyag lencsét ültetünk, melynek cseréjére már nincs szükség a későbbiekben. Hatékony megelőzési módszerek jelenleg még nem ismertek.
Életünk során a lencse mérete folyamatosan nő, mely a szemben fokozódó téraránytalanságot okoz. A szembelvíz keringése akadályozottá válik, zárt zugú zöldhályog, súlyosabb esetben akut glaukomás roham alakulhat ki súlyos látásvesztéssel. Ennek figyelmeztető jelei lehetnek a – főként reggeli – szempirosság, átmeneti homályos látás, szem- és homloktáji fájdalom. Túllátók (plusszos szemüveget viselők) esetében ennek rizikója valamivel magasabb az átlag populációhoz képest.
Idősödéssel nő a zöldhályog (glaukoma) egyéb típusainak (nyílt zugú, gyógyszer vagy cukorbetegség okozta…) előfordulási gyakorisága is. A zöldhályog tulajdonképpen a látóidegrostok folyamatos, gyors ütemű pusztulásával járó betegség, amely a látótér fokozódó beszűkülését, végül a látás teljes, visszafordíthatatlan elvesztését okozza. Az esetek nagy részében magas szemnyomással társul, de romló keringési viszonyok (érelmeszesedés, szívelégtelenség, cukorbetegség) is szerepet játszanak a progressziójában. Mivel nagyon sokáig tünetmentes, ennek felfedezése leginkább csak szűrés alkalmával lehetséges. 60 éves kor felett 2, majd 1 évente, családi halmozódás esetén már 40 éves kortól 2 évente javasolt. Szemcseppek folyamatos alkalmazásával jól karban tartható.
Az üvegtest -a szem burkait belülről megtámasztó gélszerű anyag- is szerkezeti változásokon megy keresztül, elhígul. Emiatt idősödéssel egyre gyakrabban észlelnek mozgó, pontszerű vagy vonalas, zavaró homályokat. Ezek megjelenése ártalmatlan, normálisan is része az öregedésnek. Az esetek kis részében hirtelen sok mozgó homály jelenhet meg fényfelvillanások kíséretében, esetleg növekvő látótérkiesés követi, ilyenkor a retina („látóhártya”) leválás veszélye nagy. Ez esetben mielőbbi szemészeti szakvizsgálat javasolt, hogy az esetlegesen szükséges lézeres vagy műtéti beavatkozással megakadályozzuk a tartós látásvesztést. Rövidlátók (mínuszos szemüveget viselők) esetében ennek rizikója nagyobb.
„A szem a lélek tükre” – mondják, de a szem gyakran a test tükre is. Szemfenéki vizsgálattal általános betegségek (magas vérnyomás, érelmeszesedés, cukorbetegség) testre gyakorolt hatásai követhetőek, de időnként éppen a szem vizsgálata során derül fény ezek jelenlétére a szervezetben. Cukorbetegeknek legalább évente egyszer -tágításban- szemfenéki vizsgálat kötelező látáspanaszt még nem okozó, de esetlegesen már beavatkozást igénylő elváltozások, illetve az érszövődmények súlyosságának megítélésére. Jelentősége, hogy elhanyagolt esetekben akár kétoldali vakság is kialakulhat. Ugyanakkor rendezett vércukor háztartás esetén sokáig nem alakul ki szövődmény.
A fejlett társadalmakban manapság népbetegségnek számít az időskori sárgafolt-elfajulás (macula degeneráció, AMD), ami a szemfenéken az éleslátás helyét érinti, fokozódó látásvesztéssel jár. Kezdetben homályos látás, közeli munka nehézsége, majd torz-, foltlátás (pont azt nem látja, amire ránéz) alakul ki megtartott perifériás látás mellett. Két fő típusát különítjük el: száraz és nedves. A száraz formában lassan halnak el a fény felfogására képes receptorsejtek, lassan csökken a látásélesség. Bizonyos fázisában speciális szemvitaminokkal tudjuk a kórlefolyást késleltetni. A nedves formában vérzés, vizenyősödés gyorsan rontja a látást. Injekciós kezeléssel javulás, vagy az állapot stabilizálása érhető el. A betegek otthonukban rendszeresen ellenőrzik látásukat ún. Amsler rács segítségével. Főbb befolyásolható rizikófaktorai: dohányzás, helytelen táplálkozás (telítetlen zsírsavak), túlsúly (hasi zsír), kezeletlen magas vérnyomás vagy szív- érrendszeri betegség, tartós UV sugárzás.
Az öregedéssel egyre több betegség ütheti fel fejét szervezetünkben. A leggyakoribb szem elváltozások idejében felismerve manapság jó eséllyel kezelhetőek, így jelentős életminőségbeli javulást hoznak az idősödő, aktív emberek életébe. Ehhez nélkülözhetetlen a rendszeres időközönként (1-2 évente) elvégzett szemész szakorvosi szűrővizsgálat.
Dr Meleg Judit